Jön a járványos agyhártyagyulladás-szezon

egészség

A korai diagnózis és a gyors orvosi ellátás életmentő szerepére hívják fel a figyelmet a járványos agyhártyagyulladással kapcsolatban a házi gyermekorvosok.

Kiszámíthatatlan betegség a járványos agyhártyagyulladás, hiszen nagyon rövid idő, mindössze 24 óra alatt gyökeres változást hozhat a beteg életében. A betegség, amit a meningococcusbaktérium okoz, nehezen diagnosztizálható, rendkívül gyors lefolyású és életre szóló szövődményekkel járhat. A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy minden tizedik fertőzött még a gondos orvosi ellátás mellett sem éli túl a betegséget. Gyermekorvosok és infektológus szakértők szerint a meningococcusfertőzés kialakulását meg kell előzni, vagyis mindenkinek, aki kockázati csoportba tartozik, érdemes védőoltást kapnia ellene.

Való igaz, hogy ez a betegség elsősorban a csecsemőket érinti. A kisgyerekek is veszélyben vannak azonban, egyik legutóbbi betegem például egy ötéves kisfiú volt – fogalmazott dr. Kovács Ákos gyermekorvos, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének vezetőségi tagja.  Ha felmerül az agyhártyagyulladás lehetősége, nincs idő késlekedni, minden perc számít. A háziorvos legfontosabb feladata, hogy a beteg azonnal intenzív osztályra kerüljön. A gyors kórházi ellátás, a célzott antibiotikumos kezelés radikálisan javítja a túlélési, felépülési esélyeket.”

Magyarországon a 2016/2017-ben összesen 48 meningococcus okozta agyhártyagyulladást regisztráltak. Nyolc beteg belehalt a fertőzés súlyos szövődményeibe, azaz hatból egy beteg nem élte túl a fertőzést.  A megbetegedések többsége a téli és kora tavaszi időszakban fordul elő.

Néha olyan gyorsan kialakul a szepszis, azaz a vérmérgezés, hogy az agyhártyagyulladásnak már nincs is ideje kifejlődni. Előfordul az is, hogy a beteg keringése omlik össze, és emiatt veszítjük el a pácienst – fűzte hozzá a gyermekorvos. A túlélők egy része pedig olyan súlyos következményekkel kénytelen folytatni az életét, mint a végtagamputáció, idegrendszeri problémák, hallás- és látáskárosodás.”

A járványos agyhártyagyulladást okozó baktériumnak 13 szerocsoportját különböztetik meg, a legtöbb megbetegedést az A, B, C, Y, W és X szerocsoportok okozzák. Hazánkban a megbetegedések többségét a B típus okozza, a C csoportú megbetegedések csupán néhány járványos időszakban kerültek többségbe. A meningococcus okozta fertőző agyhártyagyulladás az egész világon, minden  korcsoportban előfordul. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente mintegy 500 000 megbetegedést okoz, halálozási mutatója pedig rendkívül magas: minden évben 50 000 ember veszíti életét a fertőzés következtében.

Különösen veszélyeztetett gyerekek

A lakosság 10%-a az orrgarat-váladékában tünetmentesen hordozza a baktériumot, de egyes korcsoportokban ez az arány sokkal magasabb is lehet. A baktérium cseppfertőzéssel, szoros kontaktus útján terjed, közvetlen érintkezés (pl. csókolózás, köhögés, tüsszentés), vagy tartós, illetve gyakori, ismételt kontaktus, mint a zsúfolt együtt lakás, együtt alvás az előfeltétele. A betegek a tünetek megjelenése előtti 7. napot követően az antibiotikumkezelés megkezdésétől számított 24 óráig fertőzőképesek.

Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke hangsúlyozta: „Tapasztalataink és a statisztikai adatok is azt mutatják, hogy az 1 évnél fiatalabb csecsemők vannak a leginkább kitéve ennek a betegségnek. Ennek oka, hogy miután az anyai ellenanyagok védelmező hatása lecsökken, a csecsemők védtelenekké válnak a fertőzéssel szemben. Egy ilyen kiszámíthatatlan, gyors lefolyású betegség ellen csak a védettség időben történő kialakítása jelenthet hatékony eszközt.”

Szintén veszélyeztetett csoportot alkotnak az 1–5 év közötti kisgyermekek, körükben a második leggyakoribb a meningococcus-megbetegedések előfordulása, ezért megfontolásra ajánlott, hogy ők is megkapják a védőoltást.

A fertőződés kockázata serdülőkorban ismét emelkedik: a kamaszok és fiatal felnőttek hordozzák ugyanis tünetmentesen a legnagyobb arányban (20-30%) a meningococcusbaktériumot. Minél többen hordozzák a baktériumot, annál nagyobb az esélye a fertőzés előfordulásának, különösen a zárt közösségekben. Mindezeken túl a fiatalok tömegrendezvényeken, fesztiválokon, szórakozóhelyeken, külföldi utakon egyaránt könnyen találkozhatnak a baktériumot hordozókkal.

Infektológus szakorvosok azt javasolják, hogy a csecsemők, az 5 év alatti gyermekek, a zárt közösségekben, például kollégiumban, bentlakásos iskolában, nevelőotthonban élő gyermekek és fiatal felnőttek védőoltással védekezzenek az invazív meningococcus betegség ellen. A védőoltás szintén ajánlott azoknak, akik más betegségük (például asplenia, HIV-fertőzés, immunhiányos állapot, komplement-defektus) miatt kevésbé ellenállóak a fertőzésekkel szemben.

A megelőzés fontosságát felismerve Budapest Főváros V. kerület Lipótváros Önkormányzata hazánkban elsőként biztosította a kerületi családok részére a  díjmentes védőoltást, az oltóprogram keretében már számos kerületi család kisgyermeke kapta meg az agyhártyagyulladás elleni oltást.

A gyors diagnózis életet menthet

A meningococcus okozta agyhártyagyulladás nehezen felismerhető betegség, többnyire ugyanis olyan általános tünetekkel jelentkezik, amelyek hasonlíthatnak más gyakori betegségekhez. Emiatt későn születhet meg a pontos diagnózis, vagyis hogy milyen betegség áll a tünetek hátterében. Ilyen nem specifikus kezdeti tünet például a láz, az erős fejfájás, a hányinger, a tarkókötöttség. Csecsemőknél az említetteken kívül jelentkezhet magas hangú sírás, nyöszörgés, az evés visszautasítása, ébresztési nehézség.

A betegség előrehaladásával a súlyosabb tünetek is megjelenhetnek, ilyen a fényérzékenység, a tudatzavar, csecsemőknél esetenként a fejükön észlelhetően kidomborodó kutacs.  A fertőzés következtében vérmérgezés is gyorsan kialakulhat, ezt jelezhetik a bőrön megjelenő pontszerű bevérzések vagy a nagyobb kiterjedésű bőrvérzések. Ezek összetéveszthetők más kiütéses megbetegedésekkel.  Annak eldöntésében, hogy kiütésről vagy bevérzésről van-e szó, segíthet az „üvegpohárpróba”, amikor a foltokra üvegpoharat nyomunk. A nyomásra el nem tűnő eltérések az agyhártyagyulladás egyik nagyon súlyos formájára, a meningococcus vérmérgezésre utalhatnak.

A megtévesztő kezdeti tünetek mellett a betegség rendkívül gyors lefolyása is nehezíti az agyhártyagyulladás felismerését és kezelését. A fertőzést követően a véráramba kerülő baktériumok órák alatt szétterjednek és szaporodni kezdenek az emberi szervezetben. A kezdeti tünetek jelentkezésétől a beteg állapota rohamosan súlyosbodhat, és akár 24 órán belül életveszélyes állapotba kerülhet vagy meg is halhat.

De akik életben maradnak, azok sem biztos, hogy maradványtünetek nélkül felépülnek a betegség szövődményeiből. Tíz betegből legalább egynél számolni kell súlyos testi/idegrendszeri következményekkel, ezek közé tartozik az ujjak vagy teljes végtagok elvesztése, az agykárosodás, az epilepszia és a halláskárosodás. Ezek olyan helyrehozhatatlan következményei a betegségnek, amelyek a fertőzésen átesettek életminőségét hosszú távon, akár teljes életen át befolyásolják.

A hazai járványügyi szakemberek szerint a meningococcus elleni védelmet 2-3 hónapos korban javasolt megkezdeni, és 25 éves korig célszerű fenntartani.

 

Forrás: pharmaonline.hu/

Kép: blikk.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.